Gondoltam saját tapasztalatom osztom meg erről, szemléltetve a különbséget, ha be van kapcsolva a cache, és ha nem….
Adott egy régebbi gép, IBM e326m. 4 GB RAM, 2× AMD Opteron CPU, benne csücsül egy 3Ware 9500 S-4LP SATA RAID vezérlő. Minden szuper, és működik. Van neki 128 MB cache is, viszont nincs BBU, azaz akksi, amivel megtartaná memóriában az adatokat, ha netán áramszünet lenne. Ez komoly hibákat eredményezhet, ha mondjuk egy írási művelet az esetleges áramszünet miatt megszakad.
Mivel azonban a gép szerverteremben álldogál, és ilyesmivel nem nagyon kell számolni, bátorkodtam bekapcsolni a cache használatot. Egyszer azonban levált az egyik partíció, amin XFS filerendszer van, és nagyon úgy tűnt, hogy disk cache ütközés volt. Így jobbnak láttam mégis kikapcsolva tartani a gyorsítótárat. Viszont időről-időre nyomást érzek, hogy használjam, ugyanis nélküli nagyon magas a processzorokra háruló írásműveletek száma. A grafikonon jól látszik, hogy mekkora az IO wait, ha nincs bekapcsolva, és mennyire kicsi, ha viszont be van kapcsolva cache… Tehát mennyit számít? Nézd meg a képet, és látod rögtön! 🙂 Piros négyzetben az az időszak, ahol bekapcsolva megy (jelenleg is).
